Tényő felől indulva alig hagyjuk el a községet és az erdészeti üzemi út jobb oldalán található a forrás. A forrásfoglaláson a következő felirat áll:
„Árpád-kút Helyreállította a Ravazdi Erdészet Anno 2003”
A helyi legenda szerint Árpád vezér 903-ban ivott a forrás vizéből.
Bővebben
Pannonhalmán található különleges építményünk, mely a környező domborzatnak köszönhetően hosszan benyúlik a fák fölé. Legkülső pontján közel 15 m választ el bennünket a talajszinttől, ahonnét már megfigyelhető a fák lombozatában zajló élet. Mindemellett csodálatos panoráma tárul a szemünk elé, hiszen nem csak az apátság monumentális épületegyüttesét, hanem a Pannonhalmi-dombság jó részét is megfigyelhetjük innét madártávlatból.
Ha felülről szemléljük, látható a létesítmény jellegzetes hal formája, mely régi, mély jelentéstartalommal bíró keresztény szimbólum.
A Ravazdi Erdészeti Múzeumot 1997-ben hozták létre a Ravazdi Erdei Iskolához kapcsolódóan. 2012-ben az erdei iskola felújítása során a múzeumot is átalakították, modernizálták. A fontosabb régi emlékek megőrzése mellett, hangsúlyos szerepet kapott az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek időben és témában tág bemutatása is.
Bővebben
Az 1990-ben, az egykori főerdészi lak helyén létesült vadászház mellett található. Felirata: "Aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét és kövessen engem" Máté 16,24 Állíttatta méltóságos Kreusz Krizosztom Sz. Mártoni Főapát Úr 1877-ben.
A keresztet a Főapátsággal közösen az erdészet 1994-ben restauráltatta, a közelben pedig pihenőhely került kialakításra.
Bővebben
A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, Győrújbarát és Nyúl községek határán, a 313 méter magas Lilahegy tetején épült. Az építmény földmérési célokat szolgáló mérőpontot rejt, e fölé 1977-ben építettek egy vasbeton mérőtornyot, hogy lehetővé tegyék a messziről való iránymérést. Ezt az ormótlan vasbeton tornyot úgy alakították át kilátóvá, hogy róla továbbra is végezhetők geodéziai mérések. A vasbeton palást faburkolatot kapott, a környék 15 legfontosabb fafajának anyagából. A felhasznált fafajokról tájékoztató táblákon olvashatnak rövid ismertetőt a látogatók.
Igazi erőnlétet próbára tevő feladat eljutni a kilátó talppontjához, de onnan már nagyon kényelmes lépcsősor vezet fel a 14 méter magasságban levő csúcspontra, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környező tájra. Pannonhalma, a Bakony vonulatai, a Gerecse ormai, a Csallóköz, a Soproni hegység és az Alpok csúcsai keretezik a látóhatárt.
A Ravazdi Méhészeti Gyűjteménynek egy muzeális értékekkel bíró, hazai viszonylatban egyedülállónak számító méhesház ad otthont, melyet Pintér Éva Mosonmagyaróváron élő festőművész adományozott 2016-ban a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-nek.
Bővebben
A ravazdi erdőtömbben, a róla elnevezett emlékmű-lénián található. Egyidős az Imre-hegyi emlékoszloppal. A második világháború alatt, a front átvonulásakor egy szovjet harckocsi szétlőtte a talapzatát, de a mészkőhasáb épen maradt, amelyet az erdőgazdaság 1993-ban visszaállított.
Bővebben
Az erdészet feletti dombon, a Szent Villebeld templomrom szomszédságában, a Kisalföldi Erdőgazdaság 2006-ban építtette fából a Sólymos Szilveszter bencés szerzetesről elnevezett kilátót. A kilátóból csodálatos kilátás nyílik Ravazd községre, a Pannonhalmi épületegyüttesre és a Bakony vonulatára.
Bővebben
A hegy onnan kapta a nevét, hogy Szent Istvánt és fiát, Imre herceget itt fogadták a szerzetesek, amikor az apátságba látogattak.
Bővebben
Szent Villebald (Vilibald) angol származású bencés szerzetes volt a 8. században. Tiszteletére a 11. században építettek templomot Ravazdon, az erdészet mögött keletre fekvő dombon.
A dombon többször folyt régészeti kutatás, azonban az itt rejlő emlékeket a teljesség igényével még ez idáig nem kutatták fel.
Bővebben
A millecentenáriumi ünnepségsorozathoz kapcsolódva, a ravazdi erdőtömbben található Vadalmási ház közelében állították fel ezt az emlékművet.
Felirata: "A honfoglalás 1100. és a Magyar Állam alapításának 1000. évfordulóján állította a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Ravazdi Erdészete 1996"
Bővebben
Mobirise page creator - Go here