Szukhentrunk Imre nyugdíjas kerületvezető erdészünk, azOrszágos Erdészeti Egyesület 154. Vándorgyűlését megnyitó Díszközgyűlésen, rangos szakmai elismerésben, Decrett József díjban részesült. (
képek)
Részlet Szukhentrunk Imre szakmai életútjáról, helyi egyesületi életben folytatott kiemelkedő tevékenységéről, egyéb munkásságáról:
1977. augusztus 1-től a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, majd annak átalakulása után a jogutód KAEG Zrt. (9023 Győr, Corvin u. 9.) munkatársa.
1977-től favágóbrigádoknál fizikai dolgozóként, majd a környező TSZ-ek és a vízügy integrációs fakitermeléseinél irányító szerepkörben tevékenykedett. 1979-től beosztott, majd 1980-tól kerületvezető erdész a Kapuvári Erdészet (2010 előtt Rábaközi Erdészet) szobavölgyi kerületében, 980 hektáron. 1998-tól hivatásos vadász a KAEG Rábaközi Ftk. (104710) területén.
Az Országos Erdészeti Egyesület tagja 1980. 01. 01. óta.
Szakmai életút: Pályafutását beosztott erdészként kezdte, majd a technikusi vizsga letételét követően kinevezést nyert jelenlegi erdészkerületébe, ahol mindvégig kerületvezető erdészként tevékenykedett. 1983-tól-1987-ig családjával a göbösi erdészházban lakott.
Kezdetben az akácosok átalakítása jelentett számára komoly szakmai kihívást, valamint a határtermőhelyen álló vegyes, elcserjésedő erdők szakszerű kezelése, felújítása.
1987-től a tsz-ektől megvásárolt területeken az elmaradt erdőfelújításokat pótló erdőtelepítések végrehajtása, a helyenként leromlott szerkezetű erdők minőségi javítása adott szép, s egyben nehéz feladatot neki. A vadászattal már ezidőtájt közelebbi kapcsolatba került, hiszen a makkvetések vaddisznó elleni eredményes megőrzésébe a szakszemélyzet is bekapcsolódott.
Erdészfeladatai mellett a vadgazdálkodásban is jeleskedett, jeleskedik.
Imre 1991-től vadásztársasági tag a Kittenberger Kálmán VT-ben. Az erdészet által kezelt erdőterület 1994-től kezdődően versenytárgyalás következményeként vadásztársaságot váltott, mind a göbösmajori, mind a csermajori terület tekintetében. Ennek a vadászterületnek a megszerzésében nagy szerepe volt. A megszervezésében, lebonyolításában és az átmeneti időszak vadgazdálkodásának irányításában, felügyeletében kapott először feladatokat, amelyekhez lelkesen, nagyfokú szakmai hozzáértéssel nyúlt.
Az erdőgazdaság 1997-től gyakorolja a vadászati jogot a csermajori és göbösi területeken. E két térség közül a göbösi vadászat irányítását látta el. A 300 ha-os vaddisznóskert kivitelezésében is nagy szerepe volt, az évenkénti vaddisznóskerti hajtások szervezésében nagy jártasságra tett szert. Az egyetem vadgazda tanszékének hallgatóival végzett vadkár- és vehemvizsgálatot 16 éven keresztül, amíg a vaddisznóskert működött.
2000-ben irányításával épült a fácánvolier Göbösmajorban, majd három éven át sikerrel szervezte a fácántenyésztést és vadászatot.
2007-től a göbösi és csermajori vadászterület összevonásra került. A megnövekedett feladatokat 2010-től-2020-ig látta el. Kerületvezetői teendői mellett irányította a KAEG Rábaközi Ftk-ban folyó vadászati tevékenységet is a többi hivatásos vadász részvételével. A mai napig a vadászvendégekkel korrekt kapcsolatot tart, jól össze tudja hangolni a vadászatra jogosult és a vendégek elvárásait. Elmondható róla, hogy a szakmai újdonságokra, kihívásokra, új módszerekre fogékony, irodalmi ismereteit folyamatosan bővíti.
Imre nemcsak az erdészeket és vadászokat érintő feladatokban csillogtatta meg tudását, hiszen a Göbös majori beruházásokban is tevékenyen részt vett, (istálló felújítás, lovarda létrehozása, aszfaltút elkészítése, tó kialakítása, tanösvény létesítése). Részvételével kétszer minősítették az erdei iskolát.
Társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő. Közvetlenül nyugdíjba vonulása előtt felújíttatta az ún. Fehér házat, ahol erdészeti és vadászati témájú gyűjteményt hozott létre.
Ő kezdeményezte a Vitnyéd határában lévő Vöröskép megmentését, áthelyezését is, miután az azt tartó öreg tölgy elszáradt és kidőlt. A Vöröskép legendájáról és felújításáról beszámolt A mi erdőnk szakmai lapban is.
1980 óta ápolja egy lezuhant magyar bombázó pilótájának az emlékét, a tragédia helyére egy tölgyfa keresztet állíttatott a régi elkorhadt helyett. Hetedik éve szervezi társaival az emléktúrát Csapodról indulva az emlékhelyhez. Az idei évben már közel 120 ember vett részt a koszorúzáson.
Elnökségi tagja egy csapodi civil szervezetnek (Csapod Barátok Egyesülete), ahol színes rendezvényeket (pajtamozi, vargánya vigasság, szarvasünnep) tartanak. Színvonalas újságot szerkesztenek, és könyvet írtak a faluról, melynek megvalósításában Imre tevékenyen vett részt. Írásaiban a Csapod környéki erdők történetét és élővilágát mutatta be.
A fertőújlaki templom felújításakor az elkorhadt padrészek javításában, a szobrok restaurálásában volt nagy szerepe.
A Településfásítási Program aktív és lelkes segítője.
A Göbösön tartott megyei vadásznapok és erdészeti családi napok megszervezésében, lebonyolításában is jeleskedett.
A Göbös majorban kialakított tanösvényen számtalan csoportot kalauzolt végig nemcsak magyar, hanem német nyelven is. A visszajelzések alapján a diákok és a felnőttek mindig elismerően szóltak a szakmaiságáról és az emberek szeretetéről egyaránt.
2012-ben a Nimród Vadászérmet vehette át Dr. Semjén Zsolttól az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökétől a vadgazdálkodásban, a vadászatban és a vadászati kultúra ápolásában végzett példamutató munkájáért.
2018-ban az Év Erdésze verseny országos döntőjének résztvevőjeként képviselhette az erdőgazdaság szakembereit.
Kollégáival, munkatársaival mindig megtalálta a közös hangot, ahol csak lehetett segített. Kiemelt célként kezelve, tapasztalatai átadásával jelentős tudással látta el fiatalabb kollégáit. Szakmai irányításával sok vadgazdamérnök hallgató és technikus írt szakdolgozatot a vaddisznóskertről, vadgazdálkodásról és az erdészetről.