OEE helyi csoport kitüntetettjei

Bedő Albert díjasok

Munkásságát több esetben vállalati és miniszteri kitüntetéssel ismerték el. Az OEE által 1957-ben alapított Bedő Albert-díjjal elsőként tüntették ki. Odaítélésének indoklásában ez olvasható:
„…a gyertyános-tölgyes állomány gazdálkodás terén elért eredményeiért, valamint a már kialakított gazdálkodási mód széleskörű elterjesztéséért…” 

Az erdészeti csemetetermesztésben elért kiváló eredményeiért, az erdészeti kutatás önzetlen segítéséért, erdőmérnök hallgatók és erdésztechnikus tanulók számára biztosított színvonalas gyakorlati bemutatókért az OEE 1958-as pécsi vándorgyűlésén, elsőként a kerületvezető erdészek közül, Bedő Albert-díjban részesült. 

Az 1981-es vándorgyűlésen megkapta a Bedő Albert emlékérmet. Indoklásában többek között ez szerepelt:
„…az egyesületünk elnöksége kimagasló társadalmi munkáját és a magyar erdészet fejlesztéseben elért eredményeiért…”
Emellett megkapta a Munka Érdemrend mindhárom fokozatát, az Erdészet Kiváló Dolgozója és Munka Érdemérem kitüntetéseket, többször volt az Erdőgazdaság Kiváló Dolgozója. 

Kiváló biológus az ERTI nagy segítsége volt az akkor induló nyártermesztési programban. Megpróbálkozott a nyárasok második lombkorona szintjének megteremtésével. Részt vett az őshonos fekete nyár és azok hibridjei, továbbá a hansági korai és kései nyárak szelektálásában a nemesnyár klónokkal való kísérletekben. Lelkes híve volt a nyárültetések kukorica köztessel történő ápolásának. Munkásságáért 1981-ben az OEE győri vándorgyűlésen Bedő Albert-díjjal jutalmazták.

Kiemelkedő szervező, tervező munkásságáért kapott kitüntetést 2009-ben. Nagyban hozzájárult a „hansági ültetőgép” megszerkesztéséhez, a helyi fűz fajtagyűjtemény létesítéséhez, a hansági viszonyok közötti bonyolult szállítás szervezéséhez. Szakmai tapasztalatait Az Erdészeti Lapok hasábjain tette közzé. „Fejezetek a Kapuvár környéki erdők történetéből” című könyvében a hansági erdőgazdálkodás történetét írta meg. Ezzel jelentősen hozzájárult az egykori, egyik legnagyobb magyarországi erdőbirtok (Esterházy) átfogó történetének feldolgozásához, s egyben sok kiváló szakembernek állított emléket.

Az OEE-nek 1973 óta tagja. A Rábaközi Erdészetnél egyesületi összekötőként szervezett tanulmányutakat, szakmai programokat. Jó házigazdája volt az erdészethez érkező társerdészeti szakmai csoportoknak és külföldi szakmai delegációknak. 2018-ban kitüntetésben részesült a széleskörű szakmai és társadalmi aktivitásáért, példamutató emberi magatartásáért, amivel elősegítette az erdész szakma ismeretségét.

1993. évtől a Győri Erdészet vezetője. 1982 óta az OEE aktív tagja. Kiemelkedő gyakorlati feladatait tudományos megalapozottsággal végzi. A Szigetköz átfogó problémáinak megoldásában is élenjáró tevékenységet folytat. Még a természetvédelmi törvény hatálybalépése előtt megkezdte a nemesnyár-gazdálkodás fokozatos átalakítását. Évente készített értékelést a Duna elterelésének erdőállományokra gyakorolt hatásáról. Elkészítette a Phare programkeretében a „Közös Szlovák-Magyar Nemzeti Park kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya” erdészeti fejezetét, amelyben aggályait is megfogalmazta. Részt vett 2007-től a „Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszer rehabilitációjának közös megalapozása” című tanulmány elkészítésében. Győr város önkormányzatával közösen valósították meg a 260 hektáros Püspök-erdő közjóléti fejlesztését.

Kaán Károly díjasok

1987-ben az OEE Kaán Károly emlékéremmel tüntette ki. Szakmai tevékenységét kezdettől fogva minden beosztásában lelkiismeretesen, nagy odaadással végezte. Nagy érdeme, hogy tevékenysége során messzemenően figyelembe vette a kapcsolódó ágazatok munkáját is. Felsőfokú végzettségének megszerzése óta a biológiai, az erdőművelési kérdések vonzották. Ezen érdeklődését a napi, vállalati ténykedésén kívül számos szakmai cikk bizonyítja. Gyakorlati tevékenysége mellett aktívan részt vett a tudományos munkában is. Ennek során pályázaton nyerte el az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága 1982-ben kiadott II. díját.

A soproni Erdészeti Technikum elvégzését követően a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. jogelődjénél helyezkedett el. Részt vett a Hanság fásításában, a mezővédő erdősáv-rendszer kialakításában. 1963-ban került át a Győri Erdészethez, ahol Koroncóra nevezték ki kerületvezető erdésznek. Új technológiát dolgozott ki az akác telepítésére, amelynek lényege, hogy nem csemetével, hanem magvetéssel végezte az első kivitelt. A technológiát hosszú időn át alkalmazta eredményesen és rendkívül gazdaságosan. 1975-től az OEE elnökségi tagja, 1985-1990 között technikus alelnöke, majd 1974-től a Helyi Csoport vezetőségének tagja lett. 1975-től 1990-ig az Egyesület lapjának szerkesztőbizottsági tagjaként tevékenykedett.

A kitüntetést nem mindennapos munkájáért kapta, amit a Szigetközben végzett. Kiváló műszaki érzékét dicséri a feltáró úthálózat szakaszos fejlesztése, a szigetek közötti 5-50 m-es fesztávolságú cölöphidak tervezése és építése, ártéri körülmények közötti üzemeltetése. Speciális feladatként jelentkeztek a vízi faanyagszállítás megoldásai, az uszályrakodók kialakítása. Többször sarjaztatott erdőállományok helyén kiváló minőségű erdőket alakított ki és nevelt fel. A természetszerű erdőgazdálkodás gyakorlásának következtében – mely ebben az erdészeti tájegységben újszerűen jelentkezett – csodálatos tölgy-kőris fiatalosokat létesített. Számos próbálkozásának, kísérletezésének eredményeképpen ma már jól alkalmazható technológiája van az ártéri keménylombos erdőszerkezet átalakításának. 

1993. évtől a Győri Erdészet vezetője. 1982 óta az OEE aktív tagja. Kiemelkedő gyakorlati feladatait tudományos megalapozottsággal végzi. A Szigetköz átfogó problémáinak megoldásában is élenjáró tevékenységet folytat. Még a természetvédelmi törvény hatálybalépése előtt megkezdte a nemesnyár-gazdálkodás fokozatos átalakítását. Évente készített értékelést a Duna elterelésének erdőállományokra gyakorolt hatásáról. Elkészítette a Phare programkeretében a „Közös Szlovák-Magyar Nemzeti Park kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya” erdészeti fejezetét, amelyben aggályait is megfogalmazta. Részt vett 2007-től a „Szigetköz-Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszer rehabilitációjának közös megalapozása” című tanulmány elkészítésében. Győr város önkormányzatával közösen valósították meg a 260 hektáros Püspök-erdő közjóléti fejlesztését. 

                                           Elismerő oklevelesek



Pechtol István - erdőmérnök (1982, 1983)

Németh Ferenc - erdész (1986)

Kocsis Mihály - erdőmérnök - (1997)

Balsay Sándor - erdőmérnök (1999)

Kuslics Péter - erdésztechnikus (2004)

Környei Jenő - erdésztechnikus (2005)

Majtényi László - gépészmérnök (2005)

Greguss László Géza - erdőmérnök (2008)

Feketéné Pechtol Éva - erdőmérnök (2011)

Iványi Ákos - erdőmérnök (2013)

Bősze Gyula - erdésztechnikus (2014)

Mogyorósi Zsolt - erdésztechnikus (2017)

Altrichter Sándor - erdésztechnikus (2020)

© Készítette: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Minden jog fenntartva
Cím: 9023 Győr Corvin utca 9.
Adószám: 11131298-2-08
Bankszámlaszám: 10918001-00000002-61800027

Build your own website - Visit site