A hansági építőtáborok emlékműve
A Hanság vízrendezését már az 1950-es években megkezdték, sőt már korábban is történtek kísérletek a terület hasznosítására, amikor a tőzeget energianyerés céljára kezdték kibányászni, és Lébény községbe szállítani vízi úton. A szocializmusban, ebben az időben elsődleges cél volt a mezőgazdaságilag művelhető területek növelése, ebből a célból kezdték meg a Hanság mocsaras területeinek lecsapolását. Ebbe a munkába a Kádár-féle pártvezetés nagy számban vonta be a KISZ-es fiatalságot: 1958. június 15-én ifjúsági építőtáborok nyíltak a tervek megvalósítására.
A kor szellemének megfelelően, „önkéntes” alapon ide vezényelt fiatalok sátrakban laktak, a kemény munka sokukat megviselte. A nehézségeket fokozta még a feszített munkatempó is, ugyanis az akkori szokásoknak megfelelően versenyt is hirdettek a táborban.
A Hanság északi és déli medencéjében összesen mintegy 300 km hosszúságú csatornahálózat épült ki a munkálatok során, ennek következtében jelentősen nőtt a mezőgazdaságilag hasznosítható területek nagysága. Azokon a területeken pedig, ahol a csatornázás ellenére továbbra is bizonytalan maradt a területek vízjárása a mezőgazdasági művelés számára, megindult egy nagy erdőtelepítési program, összesen hozzávetőlegesen 13000 hektáron. Fő termelési cél a nemes nyár gazdálkodás volt (a területek 75%-án), emellett mézgás égert, magas kőrist, kocsányos tölgyet, nemes füzeket ültettek.
A tábor megnyitásának tízedik évfordulójára állították az emlékművet, amit a helyiek közül sokan még ma is KISZ-es emlékműként ismernek.

© Készítette: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Minden jog fenntartva
Cím: 9023 Győr Corvin utca 9.
Adószám: 11131298-2-08
Bankszámlaszám: 10918001-00000002-61800027

The site was created with Mobirise