A Soproni Egyetem Erdőmérnök szakos hallgatóinak Erdővédelem és Erdőművelés nagytanulmányútja keretében 2026. május 20-án a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészetének két gondnokságán - a Szigetközi és a Győri Gondnokság területén - zajlott szakmai program. A nap során a hallgatók átfogó képet kaptak a térség erdőgazdálkodási, természetvédelmi és erdővédelmi kérdéseiről, valamint a modern technológiák erdészeti alkalmazásáról.

A délelőtti program a Szigetközi Gondnokság területén valósult meg. A szakmai túra az Ásványrárói csemetekertben kezdődött, ahol Bordás Attila, a csemetekert vezetője mutatta be a csemetekert működését, felépítését és szerepét az erdőgazdálkodásban. A hallgatók betekintést nyerhettek a csemetetermesztés folyamatába, valamint abba, hogy milyen jelentősége van a megfelelő minőségű szaporítóanyagnak a sikeres erdősítések során.

A terepi programot Silnicki Ádám erdőgondnok vezette, aki több fontos természetvédelmi és erdőgazdálkodási témát ismertetett. Előadásában hangsúlyos szerepet kapott a természetvédelem és az erdőgazdálkodás kapcsolata, különösen a fokozottan védett területek kezelése és azok gazdasági vonatkozásai. Szó esett arról, hogy a természetvédelmi szempontok sok esetben jelentős korlátozásokat jelentenek a gazdálkodás számára, ugyanakkor hosszú távon elengedhetetlenek az élőhelyek és fajok megőrzése érdekében.

Az erdőgazdálkodást befolyásoló vadfajok és állatok hatásai szintén fontos témaként jelentek meg. Bemutatásra került például a rétisas fészkeléséből adódó területhasználati korlátozás, illetve a hódok által okozott rágáskárok problémája. A hallgatók így közvetlen példákon keresztül láthatták, hogy a természetvédelmi érdekek és a gazdasági szempontok gyakran összetett módon kapcsolódnak egymáshoz.

A terepbejárás során különböző fafajú és korú állományok összehasonlítása is megtörtént ökológiai, ökonómiai, valamint erdőművelési és erdőnevelési szempontok alapján. A bemutatott állományok között szerepelt egy 58 éves nemesnyár állomány, egy 12 éves kocsányos tölgyes, egy 19 éves szürkenyáras, valamint egy 24 éves kőrises-kocsányos tölgyes állomány. Az összehasonlítás során szó esett a választékok eloszlásáról, az egyes fafajok termőhelyi igényeiről és gazdasági értékéről, valamint az állománynevelés során felmerülő gyakorlati kérdésekről.

Erdővédelmi szempontból külön figyelmet kapott a vadkárok elleni védekezés kérdése is. Jó példaként szolgált egy bekerített és egy nem bekerített terület összehasonlítása, ahol jól látható volt, hogy a kerítés hiányában a tölgy állomány fejlődése jelentősen visszamaradt. Ez szemléletesen mutatta be a nagyvadállomány erdőfelújításokra gyakorolt hatását, valamint a védekezési módszerek jelentőségét.

A szigetközi program során szó esett továbbá a Szigetköz kialakulásáról, tájhasználatáról és vízgazdálkodási sajátosságairól is. Silnicki Ádám ismertette azokat az antropogén hatásokat, amelyek a térség mai arculatát formálták, valamint bemutatta az erdősítések szerepét és az erdők kialakulásának folyamatát a térségben. A hallgatók átfogó képet kaptak arról, hogy a vízrendezések és az emberi tájhasználat hogyan alakították a Szigetköz ökológiai viszonyait.

A délelőtti szakmai programot közös ebéd követte, amely lehetőséget biztosított a kötetlen szakmai beszélgetésekre és tapasztalatcserére.

A délutáni program 14 órától 16 óráig a Győri Gondnokság területén, Gönyű térségében zajlott. Itt Dr. Kovács Klaudia erdőgondnok tartott terepi előadásokat a Győri és gönyűi homokvidék kialakulásáról, talajtani, termőhelyi, klimatikus és hidrológiai adottságairól. Az ismertető rávilágított arra, hogy a homoki termőhelyek milyen sajátos kihívásokat jelentenek az erdőgazdálkodás számára.

Részletesen bemutatásra kerültek a homoki erdőművelés problémái és erdővédelmi kérdései is. Többek között szó esett az inváziós bálványfa és selyemkóró terjedéséről, a cserebogár pajorok károsításáról, valamint a fenyőpusztulás problémájáról. A hallgatók számára különösen érdekes kérdésként merült fel, hogy a jövőben mely fafajok lehetnek alkalmasak ezen a termőhelyen, különösen a klímaváltozás hatásainak figyelembevételével. A beszélgetések során felvetődött az akác lehetséges jövőbeni szerepe is.

A nap zárásaként Csabankó Zsolt Csaba, az ECO WAVE SOLUTION HUNGARY Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást a dróntechnológia erdőgazdálkodásban történő alkalmazásáról. A bemutató során a hallgatók megismerhették a LiDAR, RGB, multispektrális és hőkamerás felmérési technológiák működését és gyakorlati felhasználási lehetőségeit. Külön figyelmet kapott a drónok alkalmazása az erdőállományok felmérésében, az egészségi állapot vizsgálatában, valamint a vadgazdálkodás és vadászat területén.

Összességében a tanulmányút rendkívül hasznos és sokrétű szakmai tapasztalatot nyújtott a hallgatók számára. A program során a résztvevők a gyakorlatban is megismerhették a természetvédelem, az erdőgazdálkodás és az erdővédelem aktuális kihívásait, valamint betekintést kaptak az erdészet jövőjét meghatározó modern technológiai megoldásokba is.