Csehországi tanulmányút 

2024. 05.21-22. Buchlovice

2023-ban a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. egy kétnapos szakmai tanulmányút keretében vendégül látta a buchlovicei erdészetnél dolgozó kollégákat. A bemutatkozásunk, vendéglátásunk annyira jól sikerült, hogy idén a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. meghívást kapott hozzájuk egy tanulmányútra.
A náluk töltött idő során bepillantást nyerhettünk a helyi erdőgazdálkodás alakulásának történelmi összefüggéseibe, földrajzi és időjárásból adódó sajátosságaiba, valamint a térség hagyományos ételeibe és italaiba is.
A számunkra összeállított két tartalmas nap a következő programokból épült fel.

2024. 05. 21. kedd
Reggel a 4 autóból álló konvojunk megérkezett a kijelölt találkozópontra, ahonnan egy „fűrésztelep” elnevezésű helyre vezettek bennünket. Kiadós esőzés mellett (az időjárást a vendég hozza magával) (erdővel és legelőkkel körülvett cseh erdészház fedett teraszárának védelme alatt) kaptunk betekintést a helyiek gazdálkodásába. Röviden bemutatták a környező hegyvidék, s az azon elterülő erdőtömb sajátosságait, fafajösszetételét. Külön ismertették a feltáró úthálózatra jellemzőket, a fenntartásának, fejlesztésének fontosságát, valamint az üzemi terület vadászati hasznosításának lehetőségeit. Megemlítették a cseh erdőgazdálkodás szervezeti struktúráját, gazdálkodási módszereit (lábon értékesítik a kitermelhető faanyag 80%-át. Aki megveszi az kereskedik a választékokkal és újítja a területet). Az ismertető alatt az erdészet munkatársai reggelivel, saját, házi készítésű süteménnyel (és szilvapálinkával) kedveskedtek nekünk.
A következő állomás a közeli erdei iskola volt, melyet egy az enyészettől megmentett ódon épületben hoztak létre. Itt bővebben ismertették az erdőgazdálkodásuk meghatározó összetevőit: a fafajok arányát, korösszetételüket, erdőfelújításuk nehézségeit. Említették a rendelkezésre álló munkaerőhöz, annak hiányához köthető mind nehezebb helyzetüket, valamint ebből következően a gépesítettség növelésének kényszerét is.
Szó volt az általuk kezelt területek védettségi arányairól, annak gátló hatásairól. 2% a rezervátum-szerűen védettek nagysága, a hatósági szabályozásokból eredően max 1 ha összefüggő területen végezhető a bükkösöknél tarvágás. A vadászati előírások a csülkösvad alacsony szinten tartását szolgálják (elvárás: 20 gímbika, 20 tehén, 20 borjú és 70 vaddisznó/1000ha). Míg folytak az eszmecserék elállt az eső, így megmutathatták a gyönyörű 100-150 éves bükköseiket, ismertették azok négylépcsős felújítási módját, vágáskorát.
A közeli hangulatos vendéglőben elfogyasztotta a csapat a helyi specialitást és aki tehette, egy jó korsó frissen csapolt cseh sört is megízlelhetett.
Közvetlen e gasztronómiai élmény után jött a szállástól nem messze elhelyezkedő Buchlovicei vár meghódítása. A helyi idegenvezető sok-sok termen és lépcsőn vezette át a társaságot, egy labirintus érzetét keltve a látogatókban. Minden ajtót bezárt a menet végén és minden teremről tudott mondani néhány érdekességet, amit az előre kiosztott magyar nyelvű ismertető nem tartalmazott. A konyhától a fegyvereken és tudományos kutatásokon át egészen a múmiáig megtalálhatóak itt a történelem (mindenhonnan származó) apró mozzanatai, melyek valahogy a vár múltjához kapcsolódhatnak.
Az épület tornyából megcsodálhattuk a környező smaragdzöld erdős-hegyes vidéket, de útközben is akadt bőven lélegzetelállító panoráma.
Kis pihenés és a szállás elfoglalása után el is érkezett a vacsora ideje az erdei iskola udvarán álló filagória alatt. Itt friss zöldségekkel és grillezett húsokkal láttak vendégül bennünket. Vacsora után a helyi borászat remekeiből merítve, nyolc féle borból álló kóstoló és éjfélig tartó ismerkedés-beszélgetés zajlott.
2024.05.22. szerda.
A szálláshelyünkön megreggeliztünk, majd elindultunk megtekinteni a helyi rönkfeldolgozó üzemet.
Itt megismerhettük a bükkfa gőzölésétől egészen a különböző rétegelt lemezekhez, mint végtermékekhez vezető folyamatokat. A bükk hosszú szálfában érkezik a rönktérre, majd egy hatalmas bakdaru segítségével 72 órán át gőzölik. Ezt követően a hosszát méretre vágják, majd először a hámozógép eltávolítja a kérget és az egyenetlenségből származó használhatatlan részt a palástról, s ezt követi a hámozás. A falamezeket falemezeket osztályozzák, táblákba rendezik, s ragasztással rétegelt lemezt készítenek belőlük, különböző méretben. A készárutérben a kamionos szállításokat előkészítve kerül a késztermék, mindegyik eredetigazolással ellátva (PEFC). A leeső darabokat, valamint a hámozás után megmaradt farészeket tűzifának dolgozzák fel, a lakosság felé értékesítik. Az eladhatatlan hulladék az üzem hőéllátását szolgálja.
Késő délelőtt sor került egy homoki erdeifenyves (12 000 ha melyből kb. 6500 ha állami) kialakulásának, sajátosságainak megismerésére is. A legszárazabb termőhelyen, 25-30 m mély homoktalajon próbálnak erdőállományokat fenntartani. Tarvágást maximum 2 ha-on engedélyeznek, a mélyebben fekvő részeken igyekeznek visszajönni tölggyel-hárssal-juharral. A pajor és a nagy fenyőormányos kártétele ellen több-kevesebb sikerrel védekeznek, de a fő veszély az erdőtűz. A néhány éve leégett nagy területek (156 ha) felújítása jelentős többletköltséget okozott.
A tanulmányút utolsó pontja egy családi vállalkozás keretében működtetett fűrészüzem megtekintése volt, ahol főleg nemesnyárból készítenek különböző minőségű, szélezetlen fűrészárut. Az alapgép egy Mebor gyártmányú fekvő szalagfűrész, melyen két műszakban 45-50m3 rönköt dolgoznak fel. Külön kiemelték az alapanyag ellátás folyamatosságának fontosságát, s nem kis büszkeséggel hallhattuk, hogy a legjobb minőségű, s egyben legstabilabb beszállítójuk a KAEG Zrt.
Az elején az esős időjárás befolyásolta a programok sorrendjét, de végül egy szép kerek tanulmányúttal, annak tapasztalataival gazdagodhattunk. Ez a helyiek vendégszeretetén kívül egyik erdőmérnök kolleginánknak is köszönhető, aki egyrészt mindezt megszervezte számunkra, másrészt végig betöltötte a tolmács szerepét is. Külön öröm, hogy az ottlétünket mindvégig összetartó csapatszellem jellemezte.

Reméljük, hogy ez a folyamat itt nem ér véget és megalapozódik-kibontakozik egy a Buchlovicei Erdőgazdaság és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közötti jó barátság.