Természeti értékek

Csíkos-éger (N 47,679613° - E 17,130772°)

A Csíkos-éger a régi „Nagy Kapuvári Égererdő” egyik legértékesebb, a Hanság természetes megjelenését leginkább őrző része. Az egykoron 5000 hektáron összefüggő öreg égererdő mintegy 80 hektáros maradványa. Már a nevének eredete is sok találgatásra adott okot a helytörténeti kutatók számára.

Az elmúlt évszázad térképein leginkább a „Csikoséger” név szerepel, mely visszavezethető az erdők elhelyezkedésére, mivel itt az erdő az idők folyamán északi irányban egymás fölé ültetett táblasorokból, csíkokból épült fel. Nevét származtatják még a régi hanyi vízi világ idején a fák között úszkáló legendás halfajáról, a réti csíkhalról is. E halak speciális halászata zajlott az erdő alatti vízben főleg télen, vesszőből font ún. csíkvarsákkal.

E világ már a múlté, azóta a ritka réti csík védett, és már csak a talajvíz jelenik meg a fák alatt a csapadékos időszakban a Hanságban végzett nagy lecsapolási munkák óta. Tanúként azonban itt állnak az öreg égerfák (mézgás éger), jellegzetes támasztógyökereikkel kapaszkodva a laza bomló tőzeges talajon. Különösen látványosak a hármasával, négyesével felsarjadt facsoportok. Az égeres azonban a megváltozott viszonyok ellenére is fontos élőhely, elsősorban állattani szempontból nagyon sok rovarnak, kisemlősnek, erdei nagyvadnak és madárnak az otthona Ezért az erdő területe a Fertő-Hanság Nemzeti Park fokozott védettségét élvezi.

Szakmai tanulmányutak, természetvédelmi túrák hagyományos bemutatóhelye.

Elhelyezkedés:

A Kapuvári erdészet területén található, az ún. „Madárvártától” induló kavicsolt út mentén. Kapuvárról kerékpárral vagy autóval Osli községen keresztül, Földsziget irányába megközelíthető.

Megtekinthető egész évben.

 

Hédervári Árpád-tölgy (N 47,834949° - E 17,461466°)

A hédervári Árpád-tölgy minden bizonnyal Magyarország legidősebb fája. Úgy is mondhatnánk: ő a legöregebb magyar. A legenda szerint a fa törzsén található nyomokat Árpád vezér lovának kötőféke hagyta 907-ben, amikor a fejedelem seregével itt pihent meg, és ült hadi tanácsot a pozsonyi csatába készülődvén. A kutatók ennél fiatalabbra, „mindössze” 700-800 évesre becsülik, amivel ugyancsak nem kelhet versenyre senki hazánkban. Még az építészet kőből készült remekei között is alig akad olyan, amely ennyi ideig fennmaradna.

Ez a fa tulajdonképpen egy időutazó, mely a távoli múlt homályába vesző évszázadokból hozta át önmagát a mába. Dacolt az időjárás szélsőségeivel, a háborúk viharaival, erdőtüzekkel, árvizekkel, károsító rovarok és gombák támadásaival. És megküzdött, és még küzd ma is az idő vasfogával…

Nem hiába lett a kocsányos tölgy tudományos elnevezése „Quercus robur”, ami latinul erőteljességére, robusztusságára utal. A tölgy ősidők óta az erő, a kitartás és a hosszú távú gondolkodás jelképe.

Idővel a fa korhadásnak indult, négy óriási ágából hármat letörött a szél. 2007-ben komoly civil összefogással sikerült megmenteni a kiegyensúlyozatlanná vált tölgyet. Miután az elkorhadt anyagot eltávolították belőle, a törzsön akkora rés keletkezett, hogy bárki kényelmesen keresztülsétálhat rajta. A létrejött „időkapu” közepén még ma is ott lebegnek az elmúlt évszázadok, ott tartja őket a minden tavasszal újra kihajtó, minden ősszel újra makkot érlelő tölgyfa emlékezete.

 

 

Védett növények a Kaeg Zrt. területén

 

 

Védett állatok a Kaeg Zrt. területén