Búcsúzunk Sej Gábor kollégánktól

Elhunyt kerületvezető erdész, hivatásos vadász Sej Gábor kollégánk emlékére

(1971.01.31.- 2018.04.22.)

Gábor Kapuváron született, a neves Balsay erdész dinasztia sarjaként. Az általános iskolát és gimnáziumot is itt végezte. Kiskorában sokat volt nagyapjáéknál (id. Balsay László), akik pár száz méterre lakásuktól az erdészeti szolgálati lakásban laktak. A tágas udvarban nyugodtan játszhattak ikertestvérével Péterrel, közben hallgatták a nagypapa meséit erdőről, állatokról, vadászélményekről. Nagybátyja Balsay Endre gyakran vitte magával az erdőre, és mikor nagyobbacska volt vadászatokra is, így már kiskorától megszerette az erdőt a vadászatot. Közel tíz évvel idősebb testvérbátyjuk Tibor, a HM. uzsai erdészeténél volt hivatásos vadász, majd fővadász. Kamaszként sok időt töltött nála, és nagy protokoll vadászatokon hajtóként is részt vett. Az itt szerzett tapasztalatok maradandó élményül szolgáltak, és jól hasznosultak később amikor már ő is ezt a szakmát gyakorolta.

         A gimnáziumot 1989-ben befejezve nem akart egyetemre menni, az erdészkedést választotta életcélnak. Még ezen az őszön levelező tagozaton elkezdte Sopronban az erdészeti technikumot, ahol 1993-ban érettségizet és letette a technikusi vizsgát is. Tanulmányai mellett fizikai állományban dolgozott a Dél-hansági erdészetnél, ahol nagy tapasztalatú, idős erdészektől gyűjtötte a gyakorlati tapasztalatokat. Az egy éves katonai szolgálatát a fertőszéplaki őrs állományában, mint határőr töltötte le.

         1994 januárjában nyert kinevezést az erdészetnél a Kapuvár-Bajcsai kerületbe, egyúttal a rókatói szolgálati lakásba is költözött. Kerületében neves elődök nyomdokán haladva nagy szorgalommal, szakmai hozzáértéssel látta el önálló szakmai munkáját.

         Életében fordulatot hozott amikor 1997-ben a vadgazdálkodás-vadászat az erdészethez került. Kezdetektől részt vett a vadgazdálodási munkákban, és 2004-től a kerületvezetői teendői mellett fővadászi kinevezést is kapott. Vadászként biztos kezű megfontolt szakember volt, selejtezéskor csak biztos helyzetben sütötte el a puskát, legendás híre van ma is, hogy alig volt sebzése, nagyvadra szinte 100 %-os találati aránnyal vadászott.  Ez lövész-versenyeken is megmutatkozott, ahol mindig az elsők között végzett.

         2010 őszén - az akkor már Kapuvári erdészetnél - az új vezető szintén fővadászi feladatokkal bízta meg, melyet nagy szakértelemmel, hozzáértéssel lelkesen látott el közel négy évig. Következetes munkája által teljesen rendeződtek a sorok az előzőleg sok problémával terhelt vadászatban. Jó vadászkapcsolatai révén új, megbízható vadászpartnereket hozott, akik a mai napig megelégedéssel vadásznak a Hanságban.

         2010-től a Királytó kerület erdésze és hivatásos vadásza. Egész kerülete védett, vagy fokozottan védett besorolású, és ő a nemzeti parkkal is eredményes együttműködéssel dolgozott. Kerületében rend volt minden tekintetben, egy hónapja még – a mostanra kiderült, hogy - utolsó találkozásunkkor éppen a gréderrel igazították helyre a szállításban elromlott utakat. A vadgazdálkodásban is mintaszerű volt a kerülete, a vadföldműveléstől a vadtakarmányozáson keresztül a vad élőhelyének kíméléséig minden szakszerűen folyt az általa felügyelt területen, és ez a vadászat eredményességén is lemérhető volt.

         Megbízásait sohasem a családi kapcsolatai alapján, hanem a jó szakmai felkészültsége, alapos munkája miatt kapta. Tekintélyt vívott ki magának úgy munkatársai, mint beosztottjai között. Soha nem kérkedett, vagy dicsekedett, csendesen tette a dolgát, ha megkérdezték, mindig alapos, jól felkészült szakmai választ adott. Ha nem kérdezték, nem tolakodott véleményével.

Tragikusan gyorsan, fiatalon távozott közülünk gyors lefolyású leküzdhetetlen betegség következtében. Igazi, megbízható szakembert, munkatársat, barátot veszítettünk el távoztával, nélküle már nem lesz ugyanaz a világunk, nagy űrt hagyott maga után.

2018. április 27-én a kapuvári Szent Kereszt temetőben, rokonai, munkatársai, vadásztársai, barátai, tisztelői körében temettük római katolikus szertartással. Az erdészhimnusz elhangzása után erdészetvezetője mondott búcsúztatót, majd vadászkürtösök szignáljával kísérve helyeztük örök nyugalomra.

Kedves kollégánk emlékét szívünkben őrizzük, nyugodjék békében!

                                                                              Kóródi Sándor erdészetigazgató,

                                                                      az OEE Győri Erdőgazdasági HCS. elnöke


Vissza