A KAEG Zrt. Lilahegyi kilátója

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. számára különleges esemény volt a Lilahegyi kilátó avatása. Egyrészt azért, mert mindössze egy hónapja került átadásra a hatalmas közönségsikert aratott Pannonhalmi Lombkorona tanösvény, és ez a hasonló volumenű fejlesztés végső állomásaként elkészült a kilátó is. Másrészt azért is, mert az erdészek ritkán kerülnek olyan helyzetbe, hogy láthatják munkájuk kiteljesedését. Hisz fő tevékenységük az erdőgazdálkodáson belül az elültetett fáknak 30, 50, 120 év kell, hogy felnőjenek, itt pedig már most teljes pompájában látható az eredmény, egy impozáns építmény, ami a remények szerint sok-sok évtizeden keresztül szolgálja majd a környék lakosságát és a természetkedvelő, erdőjáró turistákat is.

Minden ilyen alkalommal fontos elmondani: azon kívül, hogy az állami erdészek fő feladata a rájuk bízott erdők szakszerű gondozása, ugyanilyen jelentőségű az is, hogy közjóléti tevékenységükkel is szolgálják a társadalmat.  Azért fontosak ezek a fejlesztések, mert az erdészek küldetése, hogy hozzájáruljanak az ország közjóléti fejlesztéseihez, aminek keretében karbantartják a turista utakat, erdei pihenőket, gondoznak parkerdőket, emlékhelyeket. Kilátókat építenek, hogy érdekessé, vonzóvá tegyék az erdei programokat, ösztönözve ezzel is a lakosságot az egészségmegőrzésben fontos szerepet játszó aktív kikapcsolódásra.

A kilátó a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. által kezelt eredőterületen a Sokorói - dombság egyik legmagasabb pontján a 313 m magas Lilahegy tetején épült, és a Zrt saját forrásából fedezte költségeit.

A most elkészült építmény egy földmérési célokat szolgáló mérőpontot rejt. E fölé a mérőpont fölé 1977-ben építettek egy vasbeton mérőtornyot, amely lehetővé tette, hogy messziről történő iránymérésekhez is felhasználhassák. Hasonló toronyból mintegy 100 db készült szerte az országban, ezek azonban a műholdas helymeghatározás térhódításával veszítettek jelentőségükből. Ezt a tornyot úgy alakították át kilátóvá, hogy ezután - megtartva eredeti funkcióját,- továbbra is végezhetők róla geodéziai mérések.  A vasbeton palást fa burkolatot kapott, amely a környék 15 legfontosabb fafajának anyagából készült. Az itt elhelyezett tájékoztatást szolgáló táblákon ezekről a fafajtákról olvashatnak az idelátogatók rövid ismertetőt.

Különösen Győrújbarát és Nyúl község lakóinak volt mindig is szívügye ez a létesítmény, amit már akkor is kilátóként használták, amikor ormótlan vasbeton kolosszusként csupán mint mérőtorony funkcionált. Míg azonban eddig szabálytalan és balesetveszélyes volt felkapaszkodni a csúcsára, az erdőgazdaság most ezzel a jelentős összegű beruházással megteremtette annak lehetőségét, hogy biztonságosan bejárható kilátóként működjön. Igazi erőnlétet próbára tevő feladat eljutni a kilátó talppontjához, de innen már egy nagyon kényelmes lépcsősor vezet fel a 14 m magasságban levő csúcspontra.

A kivitelezők bíznak abban, hogy ezzel a fejlesztéssel sikerül minél több természetjárót arra csábítani, hogy a környék vadregényes szurdokvölgyei és löszpincéi között – akár gyalog, akár kerékpárral – ellátogassanak erre a nevezetes pontra. Innen, a magaslatról körbetekintve fantasztikus körpanoráma tárul a látogató elé: A Sokorói-dombság lágyan hullámzó erdei, beágyazva a mezőgazdaságilag művelt kisalföldi tájba. Távolabb, délről a Bakony vonulatai, keletről a Vértes és a Gerecse ormai, északról a Csallóköz síkja, nyugatról pedig a Soproni-hegység, sőt tiszta időben akár az Alpok hófedte csúcsai keretezik a látóhatárt.

2018. április 27-én Kara Ákos, a terület országgyűlési képviselője, Győrújbarát, Nyúl községek polgármesterei és Orbán Tibor a KAEG Zrt vezérigazgatója ünnepélyes keretek között adta át a Lilahegyi kilátót a lakosságnak, kellemes élményt, jó túrázást kívánva minden kedves látogatónknak!   

További képek


Vissza